-Bells!-hallottam Josh erőtlen hangját ami hallatán jobban elkapott a sírás.-Nyugodj meg!-minden rendben van! Itt vagyok élek kutya bajom!-magyarázta. Felnéztem rá. Ki akart mászni az ágyból, de felálltam és visszanyomtam.
-Nem kelhetsz fel!Ide kell hívni a dokit-jelentettem ki
-Ki megy?-kérdezte Ben
-Kő, papír,olló?-tettem fel a kérdést. Bólintott. Én követ mutattam ő pedig ollót.-Há én maradok!-ittam bele a kihült kapucsínómba. Ben unottan klaftatott kifelé. Csak ültem és néztem magam elé. Az eléggé kínos csöndet Josh törte meg.
-Sajnálom-suttogta
-Tudom...Lehet egy kérdésem
-Igen
-Miért drogoztál?-tettem fel félve a kérdést
-Nem drogoztam! Esküszöm!-tette fel a kezét védekezésképpen.
-Igen...foszlányokat, de azt éreztem amikor megcsólotál-vigyorgott és az arcom égett a pirosságtól. Nem találtam annyira mókásnak, mint Ő.
-É...én csak azért csináltam, hátha felébredsz-suttogtam.
-Kezdhetjük előlről?-kérdezte reménykedve.
-Josh...figyelj! Én megbocsáltottam, de nem tudnék újra megbízni benned. Sajnálom-mondtam határozottan, de még is bizonytalanul.
-Jogos...de azért barátok maradhatunk?
-Legjobbak-mosolyogtam bíztatóan. Pár perces csönd után megjött az orvos és Ben.
***
Vége lett Josh kivizsgálásnak, még maradtunk.
-Ben én hazamegyek!-jelentettem ki.Bólintottak.-Akkor sziasztok!
-Holnap jössz? Vagy jöjjek?-kérdezte Ben
-Visszamész a táborba?-kérdeztem
-Visszamegyek! Akkor jössz te?-kérdezte Ben
-Akkor holnap jövök Josh! Csöves-mentem ki a kórteremből. Haza nem akartam gyalogolni ezért buszoztam.
-Jónapot! Itt a betegkártyám!-mutattam fel a sofőrnek. Bólintott én meg kerestem egy helyet és leültem. Bedugtam a fülesem és hallgattam Avril Lavigne Rock n' Roll címü számát. Pont az a rész volt amikor énekli, hogy: I am the mother fucking princess...-ez a kedvenc részem
-Szia szabad ez a hely?-kérdezte egy lány, mire bólintottam. 10 perc után az utcánkba is értünk. Elköszöntem a sofőrtől és hazaindultam. Már a ház előtt hangos nevetést hallottam.
-Hahó!-mentem be, s mindenki rámkapta a tekintetét. Apu, Lindsei, Jake(?), Harry(?), Niall(?), Zayn(?), Liam(?), Louis(?), Ashley(?), Lol(?), Tay(?), Kat(?),Lora(?????)
-Hahhooo! Bells!-kalimpált előttem Jake
-Itt vagyok!-ugrottam meg-De ti mit kerestek itt?
-Hazajöttünk-jelentették ki kórusba
-De te?-flegmázott Lora. Felment az agyvizem.
-Én itt lakok! És te mit keresel itt? Te nem itt laksz!-kiabáltam
-Bells? Mi a baj?-fogta meg a vállam Harry
-Semmi!-rántottam ki a vállam a fogásából. Felfutottam a szobámba. Megváltozott. Mindenhol pink-minki póni és társai-Mi a fasz!-üvöltottem és mentem volna le, de Hazzba üköztem. Kikerültem és mentem le, de olyan gyorsan ahogy csak tudtam.
-Ki alakította át a szobámat tinipicsássá?-üvöltöttem el magam.-Ki sajátította ki a szobám?
-Én-nyavajgott Lora
-Mit képzelsz te ribanc!-markoltam meg a haját és kirángattam a házelé és otthagytam. Visszamentem.-Ki engedte meg neki? Ha? Ne nézzeteke hanem válaszoljatok!-rivalltam rájuk. Mindegy is volt. Felmentem a szobámba. Fogtam egy zsákot beledobáltam az összes cuccát. Lementem és kivittem a kukába.
-Harry! Beszélnünk kell MOST!-jelentettem ki. Harryvel bementünk a konyhába. Felültem a pultra.
-Mi az hogy beköltözteted a szobamba?-akadtam ki.
-Hé! Én most jöttem meg a turnéról! Nem tudom, hogy került ide-mondta holt komolyan
-Oké, de agybaszást tudok kapni ettől a libától-sóhajtottam.
*este*
Az egész napot a srácokkal töltöttem meg a lányokkal.
-Elmentem fürdeni utána meg a kórházba-álltam fel a kanapéról
-Miért mész be még egyszer?-kérdezte Shopia. Hirtelen fagyott meg a levegő
-Az had legyen az én dolgom! Oké? Bocs Liam, de hogy birod ki ezt az üres fejű libat?-akadtam ki. Hagytam is felmentem az emeletre és nekiálltam készülődni. Először zuhanyoztam, utána ruhát választottam. Utra készen voltam. A telómat és egy kis aprót (40 fontot igen ez a kis apró XD)zsebre vágtam.
-Majd jövök!-kiabáltam. Kufutottam az utca végébe. Pont akkor jött a busz. Felszálltam.
-Csókolom buszos bácsi-mosolyogtam.
-Szerbusz! Valakik még tudnak köszönni is-mosolygott. Keresetem egy helyet és leültem.
*
Ismertem a járást a kórházba. Éppen be akartam menni Josh kórtermébe, de vihogást hallottam. Hirtelen benyitottam.
-Hali! Apuék küldtek kaját-tettem le a kis szekrényre a gőzölgő cuccost.
-Hello! Köszi-ölelt meg Jsoh
-Hé! Nem zavarok?-kérdezte a kiscsaj
-Nem-válaszoltam teljesen normálisan, mintha ez természetes lenne.-Mi már találkoztunk! Te vagy az a csaj akit Josh tanít dobolni
-Csak tanított, mert te közbeléptél-magyarázta
-Ó! Örülök-nevettem. Így ment ez a látogatási idő végéig. A csajt hazaküldték, de én kiharcoltam, hogy maradjak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése